Gondoltátok volna, hogy ennyire oda
kell figyelnünk beszédünkre? Pedig a Tóra többször
is figyelmeztet bennünket: vigyázzunk, hogy mit, hol és
hogyan mondunk el valakinek. Álljon itt egy kis ízelítõ
azokból a törvényekbõl mellyel az Örökkévaló
meg akar bennünket óvni a Láson Hárá,
vagyis a "rossz nyelv" használatától.
"Ne járj mint rágalmazó
néped között" (Vájikrá 19:16)
A Tóra szigorúan tiltja azt, hogy egyik zsidó
a másikáról rosszat mondjon. Ha valaki ezt teszi -
még ha igazat is szól - megszegi a Tóra fent idézett
törvényét. Ezt hívjuk Láson Hárá-nak
(A "rágalmazó" szó héber eredeti jelentésében
ezt is kifejezi). Ha az állítás ráadásul
nem is igaz (moci sém rá) bûne különösen
súlyos. Ehhez a tiltáshoz tartozik a rechilut tilalma is,
vagyis az, hogy visszamondjuk valakinek mindazt, amit róla mondtak.
"Ne terjessz hamis hírt" (Smot
23:1)
A "Lo tiszá" kifejezés más pontozásban
a "Lo tászi" szavakat adja ki, vagyis e tórai tiltás
azt is jelenti: "Ne higgy el hamis hírt". Tilos meghallgatni és
tilos elhinni Láson Hárát, vagyis bármilyen
- a másikra nézve - negatív információt.
"Óvakodj, nehogy elfelejtsd az Örökkévaló
Istenedet!"
(Dvárim 6:12)
Intelem a gõgösség ellen. Ha valaki azzal hogy
rosszat mond másról megerõsíti magában
saját nagyságát és eltávolodik attól
a gondolattól, hogy a Világ Teremtõjéhez mérve
semmik vagyunk, megszegi ezt a tiltást.
"Óvakodjál a poklosság
sérelménél, hogy nagyon vigyázz cselekedeteiddel"
(Dvárim 24:8)
A poklosság (mecorá) különleges betegség
volt a Szentély idejében. Csak az kapta meg, aki a Láson
Hárá bûnébe esett. A Tóra arra int minket,
hogy ne feledkezzünk meg a Láson Hárá tiltásáról,
nehogy ezáltal poklosság tünetei jelentkezzenek rajtunk.
Így ha valaki Láson Hárát mond ezt a tiltást
is megszegi, még akkor is, ha ma a poklosság jelei a testen
nem is észlelhetõk. A Szentély pusztulása óta
ugyanis e fekélyek a test helyett a lelken jelennek meg.
"Vak elé ne vess gáncsot"
(Vájikrá 19:14)
Nem szabad olyan helyzetbe hozni valakit, hogy mindenképpen
bûnt kövessen el. Aki hallgatja a Láson Hárát
"gáncsot vet" az elé, aki nem mondana semmit, ha nem lenne
hallgatósága, vagyis õ okozza azt, hogy a másik
vétkezik. Ugyanígy a Láson Hárát mondó
is "gáncsot vet" a hallgatóság elé, hiszen
tilos hallgatni Láson Hárát, és hogy azt megszegik,
errõl õ tehet. Természetesen minnél nagyobb
a hallgatóság annál többször szegi meg e
"gáncs vetés" tórai tilalmát.
"Ne gyûlöld testvéredet szívedben"
(Vájikrá 19:17)
A szívben állandósuló gyûlölet
ellen szól a Tóra. Ha valaki személyes találkozáskor
kedvesen beszél a másikhoz, de a háta mögött
Láson Hárát mond, bizonyítja, hogy szívében
gyûlöli embertársát.
"Meg ne szentségtelenítsétek
szent nevemet!" (Vájikrá 22:32)
A Tóra tanításának lejáratói
szegik meg a tiltó parancsot, amely a Láson Hárá
esetében különösen súlyos. Hiszen ha egy vallásos
ember nem bírva ösztönével tréflit eszik
- bár a Tóra törvényét szegi meg (kásrut
és Isten nevének megszentségtelenítése)
- felhozhatjuk mentségére, hogy nem bírta csillapítani
éhségét. De a Láson Hárá bûnére
mi lehet a mentség, hiszen semmi haszna nincs belõle!
"Ne állj bosszút és ne
tarts haragot" (Vájikrá 19:18)
Ha egy ember kérése nem talál meghallgatásra,
nincs joga bosszút állni. Ezért ha valaki a Láson
Hárá által áll bosszút, megszegi ezt
a törvényt, s egyben a haragtartás tiltását
is.
A Láson Hárá törvényei tekintetében
nincs különbség abban, hogy az információ
hogyan jut el a másikhoz: egy kacsintás, egy fejbólintás
megfelelõ szövegkörnyezetben teljesen kimeríti
a Láson Hárá és az ahhoz kapcsolódó
tilalmak egész sorát.
A listát következõ számunkban
folytatjuk.
Rónai Ádám István
rabbijelölt